Január végét írunk, és ez idáig az újév egyáltalán nem úgy
alakult, ahogy elképzeltem, szinte Guinness-be illő emelkedést láthattunk,
ráadásul a tempó egyre feszesebb és feszesebb. Az IBM-es duplacsúcs adta
támpont az esést illetően egyelőre elhárult, lévén hogy a jelentése után a 208-at is megkóstolta, hatalmas rést hagyva
maga mögött. Az IBM és rajta keresztül a főindexekre vonatkozó lehetőségek
közül azonban csak a duplacsúcs nyújtotta drámai esés került le napirendről,
mivel a ciklusokon alapuló meglátás szerint, az IBM már nem ütheti ki a 2012-es
csúcsokat, ha mégis megtenné, nem maradhat tartósan és mérvadóan felette. Ha ez
nem lenne, akkor még talán képes lennék a piacba egy több hónapos bullpiacot
„belelátni”.. Mivel azonban az október óta keletkező „short-indokok” csak
szaporodtak, így kitartok amellett, hogy ebben az évben nem látunk sokat a
bikából, annál többet viszont a medvéből.
A múlt hét fő és talán legjellegtelenebbnek tűnő híre volt,
hogy az adósságplafont ideiglenesen megemelték májusig. Viszont a költségek
csökkentését illően meg kell állapodni már május előtt. Ha jól emlékszem az év
utolsó napjaiban azt számolgatta a piac, hogy ha lefaragások lesznek az
Usa-ban, akkor az egyenlő a recesszióval, mivel az a hangyányi növekedés is el
fog tűnni, amit eddig kimutattak. A piac mintha elfelejtette volna, hogy a
látványos fiscal cliff elkerülése nem egyenlő a kiadások csökkentésének
mellőzésével, és az adósságplafon egyidejű emelésével. Magyarul a rettegett
lefaragások mindenféleképp életbe kell, hogy lépjenek a múlt heti
megállapodással.. a kérdés, hogy honnan mennyit, de ez már legyen az ő gondjuk.
Ez a tény önmagában elég ahhoz, hogy ne lássam a bullish jövőt..
Tény, hogy az elmúlt hetek emelkedése többeket
elgondolkodtatott a shortosok közül, hogy talán fordítva ülünk a lovon. Eközben
a bullos befektetők többsége a piaci emelkedések okát a jónak tűnő vállalati
jelentésekben látják, a plafontémára pedig legyintenek, hogy eddig is emelték,
most is fogják. Nos, a plafonkérdés továbbra sem megnyugtató, mint azt már
fentebb kifejtettem. A vállalati jelentésekről pedig csak annyit, hogy az ez
idáig jelentett cégek összességében még mindig alatta maradtak a
várakozásoknak, arról nem is beszélve, hogy az előző év hasonló időszakához
képest már egyáltalán nem lehet dicsekedni velük.
Az elmúlt hetek makroadatai kétségtelenül szemet gyönyörködtetőek
voltak, viszont a jó munkanélküliségi adatok kapcsán sokan fejtegették már,
hogy a foglalkoztatottság gyanús növekedésének hátterében inkább áll az 55év
felettiek munkába állása, semmint a fiatal, erejében lévő és alkotni vágyó
ifjúságé. Bár politizálni nem szeretnék, de hasonló ez az itthon ígért 1millió
új munkahelyhez, melynek csupán töredékét teljesítve, gyakorlatilag az éhbérért
foglalkoztatott közmunkások száma nőtt. Hiába szebbek tehát a számok, ha
mindössze annyi változott kilábalás címszó alatt, hogy itthon többen gondozzák
a főtereket, parkokat, míg az Usa-ban már a nyugdíj előtt állók is kénytelenek
valami munkát elvállalni. Ez idő alatt a munkanélküliség tovább nőtt
Görögországban,Spanyolországban, sőt Szlovákia is kirívó adatokat produkált nem
rég.
Az elmúlt hét másik érdekes eseményének tartom, hogy az
európai bankok hamarosan visszafizetik az EKB 3 éves hitelét, melyet 2011 végén
kaptak, gyakorlatilag spekulációra. Az 500mrd eurós összeg majd egyharmadát
fizetik vissza, közel 130mrd eurót. Ezt az összeget valószínűleg nem régiben
szippantották ki a piacról, észrevétlenül. Viszont az elsózott tételek
véleményem szerint pont a megnövő kockázati étvágyú lakosság nyakába mentek..
Hisz már múltkor említettem, hogy 13éve nem volt ekkora tőkebeáramlás az amcsi
lakosság oldaláról a részvényekbe..
Elmélkedés szintjén felmerült bennem a kérdés, hogy ha a réz
és Audusd sokat emlegetett szűkülése nem tudott irányba állni míg az indexek
ősz óta estek 8%-ot, majd a mélypontról máig emelkedtek 9%-ot, akkor vajon merre akarják mozgatni
innen a főindexeket? Jelen pillanatban a két instrumentum ismét a töréshez van
közelebb.
A másik fontos piaci történést az Apple háza táján látom, és
bár 450nél nagyon kecsegtetőnek tűnhet, én valamiért mégsem nyúlnék hozzá. A
Nasdaq érdekes módon hősiesen helyt állt ez idő alatt, viszont pár napos
sávjából nem tudott kitörni a többi indexszel. Sőt a Nasdaq grafikonját
elnézve, könnyen lehet olyan víziónk, hogy épp most készül egy fej-váll alakzat
jobb válla, annak is már a lefelé tartó szára. Ha ez így van, akkor
valószínűleg az Apple még 400-on sem lesz elég olcsó.
A Gbpusd szépen lopakodik a korábban jelzett ék aljára, és
mint akkor is említettem, ez rendkívül szubjektív, hogy ki hol határozza meg a
töréspontját, azt a pontot, ahonnan már nem néz vissza. Úgy ránézésre a 2012-es alj kiütése tűnik
ilyen pontnak, mely 300pontos „lőtávolságon” belül van. Ha ezt megüti, annak
már érdemi visszatartó ereje kell legyen az eurusd-re is, mely most 1,34..
körüli értékeknél tetőzik épp. Érdemileg innen már nem látok benne annyi pontot
felfelé, melyet ilyen kockázatok mellett ésszerűnek tartanék menedzselni.
A jenek igen kemény legények egy-két múlt heti pofon után
újra és újra fel tudtak állni, ám ez véleményem szerint csak az átmeneti
tetőzési procedúra része, több száz pont zakó után mernek ismét elővenni őket
long belépőket keresve. De ezt majd meglátjuk, ha ott leszünk.
Egy másik érdekesség a múlt hétről, hogy a piac egyik legjobb
indikátora a Sotheby’s (mint részvény) kitört, viszont ez a papír több fals
kitörést szokott produkálni mint valósat, ezért jelen pillanatban is talán a
fals mozdulatnak van nagyobb esélye.
Az arany a héten szépen lefordult, immáron egyértelművé téve
eső trendcsatornáját, meglátjuk képes lesz-e az 1500-as célt teljesíteni.
Egyedi részvény shortokat illetően a Google 750nél jó
beszállónak tűnik, ezt még a héten megfontolom.
Érdemes figyelni a héten a legnagyobb rallykat produkáló
indexeket, ilyen az ausztrál index, a Dow Transporting, a Nikkei és
Sensex. Ezek közül főleg az első kettőt,
mivel gyanítom, hogy az első komoly fekete gyertya indikálja majd az
Usa-indexeket is.
Mindenkinek jó kereskedést és sok sikert kívánok!