Az elmúlt hetet látva továbbra is azt mondom, hogy az amerikai indexekben még nem is láttunk igazi esést. Az QE-s félelmekhez még hozzáadódott a görög koalíció felbomlásának lehetősége, illetve ami még nagyobb baj a kínai bankközi kamatok hatalmasat emelkedtek. És bár némi pénzt piacra dobott a héten a kínai jegybank, úgy néz ki többre nem igazán számolhatunk a közel jövőben, hisz a kínaiak kifejezték, hogy nem feltétlenül baj, hogy a kamatok ilyen magasak, hisz a nehezen felmérhető árnyékbankrendszert alaposan visszaveti legalább. Technikailag nem túl sok jó mondható el a Shanghai Composite-ról, hisz már vagy két éve eső trendben van, ez a pánik a 2008-2009-es mélypontokra nyugodtan leviheti. A hét már csak azért is veszélyes lesz, mert június hónap utolsó hete van, és rengeteg kínai megtakarítás jár le ebben az időpontban.
Mivel nincs nagy változás a nézeteimben az előző hetekhez képest ezért nem is ragozom. Az alábbiakat fogom figyelni a héten:
1. Az euró-index keddi kitörése besült, és bár nagyon biztatónak tűnik a pénteki záró, azért még nem törte le egykori sávját, melyet árgus szemekkel figyelek hetek óta. A héten legalább 0,7%-kal kellene lentebb jutnunk a pénteki zárónál, és lehetőleg egyhuzamban. Ez esetben a cél a 182-n lévő 200 napos.
2. Az euró-indextől függetlenül az Eurusd-nek minimum az 1,3030-at meg kell érinteni, s ha ez megtörténik az euró-index akkori állapota (tört vagy nem tört) döntheti el, hogy nagyobb sebességre kapcsolunk vagy sem, még nyugodtan össze is jöhet a sokat emlegetett 1,2700.
3. A dollár-index a múlt héten kiállta a próbát 60,00-nál, ám a pattanás mértéke innentől már kérdéses számomra.
4. A jenpárokban mindenképpen kell még egy a 2hetes minimumokat meghaladó mozdulat. Ez esetben az amelletti amerikai indexértékek is könnyen kijelölhetik az aljat.
5. Mint már mondtam az SP500 optimálisnak tartott célára 1520, ha elengedi akkor 1440-ig bezárólag pánikszerűen gyorsulhat. Ez utóbbi már csak azért is tűnhet kézenfekvőnek, mert mint mondtam a hatalmas marginok még mindig "boldogan elvannak".
6. Az arany szépen megközelítette az 1250-es célárát, illetve a réz törte a 305-öt, mely után 290 a célára. Ezek elérésének pillanatában is ki fogok tekinteni az indexekre, hogy érdemes-e zárni.
A héten, legkésőbb jövő hét elején szeretném kitakarítani régi shortjaim legnagyobb részét. Egyelőre várok, és napi szinten "operálok".
Mindenkinek jó kereskedést és sok sikert!
2013. június 24., hétfő
2013. június 18., kedd
SP500 elemzés 2013 június 17-21
A kedd-szerdai német alkotmánybírósági döntés szeptemberre való kitolása egy csapásra drámaian csökkentette nem csak a piac, hanem az Eurusd esésének lehetőségét. Persze állásfoglalás még akár érkezhet is szeptemberig, de úgy gondolom, hogy erre teljesen felesleges számítani, csak tudjunk róla inkább. Így az euró erősödésének útjában július végéig nem látok nagy akadályokat. A szeptemberre való elhalasztásról még összességében annyi gondolat merült fel részemről, hogy két okból történhetett meg ezen késői időpont kijelölése:
1. Mivel a fél német kormányt és a teljes EKB-s testületet meghallgatták múlt szerdán, így a bíróságnak időbe telhet rendszerezni a különböző álláspontokat. Összességében ez hihető.
2. A
másik ok már nem ilyen naív, hisz gondolom, hogy egy esetleges aznapi negatív döntés miatt Merkel nem igazán tudott volna a választási kampányban elmélyedni, hisz a komoly tűzoltás idejének jelentős részét elvitte volna. Így bőven elképzelhető az is, hogy pusztán emiatt húzzák-halasztják a dolgot.1. Mivel a fél német kormányt és a teljes EKB-s testületet meghallgatták múlt szerdán, így a bíróságnak időbe telhet rendszerezni a különböző álláspontokat. Összességében ez hihető.
Az ezekkel egy csoportba sorolható instrumentumok közül az olaj még kiemelendő, ahol az áhított 92,00 alá való visszatérés már hetek óta nem akar megtörténni. Sőt így stabil 96-ról 98-ig felnézve már nagy bontásban is látszik egy giga kitörés lehetősége. Nyilván stop kérdése a dolog, én még egyelőre nem mernék állást foglalni az ügyében.
Kereskedési sávot az amerikai indexekben sok elemző emleget mostanság, aminek csak most próbálja az ár kitaposni az útját, mert egyelőre naposon nézve egy inkább meggyötört indexet látni, sem mint magabiztos sávtetőig tartó több napos kihúzásokat mondjuk 1660-1680-ig.
A másik fő mozgató instrumentum a Nikkei és jenek, egyelőre sokakkal ellentétben még nem hiszem, hogy vége az esésnek. Bár egykoron pár hete, amikor a 14.000-es ellenállást sokat emlegettem, akkor abból minimum 12.500-ra vártam, majd akár ismét fel. A 12.500 meg is van és egyelőre funkcionál mint támasz, de ugye nem 14.000-ről, hanem 16.000-ről fordulva jött le idáig. Összességében a tetőtől megvolt egy illő 20%-os korrekció, mely érdekes módon, ha decembertől nézem, akkor az emelkedés 50%-ának visszaadása. Úgyhogy helyén valónak tartom a crash szót. Mint már mondtam személy szerint nem látom hosszú távú megoldásnak a japán pénznyomdát.
A réz a múlt héten emlegetettek fényében még nem bukta el a pár héttel ezelőtti 305-as nagy lokális alj kiütésének lehetőségét, lényegében szűk sávban maradt a múlt héten. Fél szemem rajta.
Sokan várják az arany ismételt tündöklését, meglátjuk mit hoz össze a naposon kiformált szép háromszögéből. 1250-re mint már régen is mondtam inkább várom semmint 1500 fölé újra. Számomra nem tréd értékű, de figyelem minden mozdulatát.
Saját pozíciót nem zártam semmit, a shortok megvannak.
Mindenkinek sikeres kereskedést!
2013. június 10., hétfő
SP500 elemzés 2013 június 10-14
Gondolom sokaknak szemet szúrt, hogy a múlt hét második felében olyan fehér gyertyák alakultak ki mind az amerikai, mind az európai indexekben, melyek egyfajta dejavu érzést keltenek annak kapcsán, hogy az elmúlt több mint 6 hónapban ezeket a lokális, apró aljakról történő kitépéseket rendre stabil emelkedés követte legalább néhány hétre. A mostani helyzet viszont két dologban más:
- Egyrészt az emelkedő napokhoz nem társult piaci szélesség, mint ahogyan a kb. elmúlt 5 esetben. Ez önmagában nem teszi feltétlen magabiztossá a további emelkedést.
- A másik fontos dolog, hogy ugye hetek óta szó van róla, hogy a margin-ok a 2007-es szinteket ostromolják, amiből azt hiszem nyugodtan levonható az a következtetés, hogy a piaci szereplők nagy része a QE-szó hallatán hitelből finanszírozott masszív longban ül, ez az arány a japánoknál érthető módon még magasabb. Ők talán már meg is kapták az ezért járó „büntetést” egy tetőtől aljig tartó 20%-os kegyetlen korrekció folytán. Az amerikai és európai indexeknél viszont egyelőre igen kesztyűs kézzel bántak a tőkeáttétet alkalmazó longosokkal szemben. Mondhatni az SP500 1680-ról tartó 1600-as két hétre elnyújtott esése semmilyen félelemről, vagy pánikról nem tanúskodott. Az igazi longos fájdalom véleményem szerint csak 1550 alatt jelentkezne, ahol az esés 1440-ig bezáródva hirtelen gyorsulhat, és ehhez nem kellene több neki másfél-két hétnél.
A fenti indokokhoz még hozzájön egy-két ez irányba mutató apróság:
Mint például a Vix külső technikai kinézete, ami még számomra felfelé befejezetlennek tűnik.
A másik fontos dolog a múlt héten fókuszba állított euró-index, mely a fő tag (Eurusd) nagy arányú elmozdulása ellenére sem hagyta el a sávot. Még.
Fundamentális oldalról, talán a sokat emlegetett német alkotmánybírósági döntés kavarhat még be, melyről holnap és holnap után fognak dönteni. A hírekben egyelőre nem igazán izgatják magukat emmiatt. El kell ismerni előfordulhat, hogy egy ottani pozitív döntés után, fel sem fog tűnni a piacnak, hogy ilyen volt egyáltalán.
Más: nem tudom megérteni, hogy hogyan lehet ilyet kijelenteni, hogy vége az EU válságának, azt pedig végképp, hogy ez pont a francia elnök szájából hangzott el. Addig amíg az eurókötvény vagy az ahhoz vezető törlesztési alap ügye nincs rendezve, addig csak egy kimerülő, recsegő-ropogó ESM-ünk van, amiről épp a holnapi bírósági döntésen születhet döntés. Amíg ez a kérdés nincs rendezve, addig az euró folyamatos veszélyben van. Ennek egyik apró előjele lehet, a már két hete is említett periférikus devizagyengülés az euróval szemben. Ilyen például az euró-zloty, illetve tulajdonképp az euró-forint is. Mindkettő technikai kinézete bőven lehetővé tesz egy az előző hetek gyengülésénél is keményebb menetet, hogy hová és meddig pontosan az nem tudom, legfeljebb tippem van rá.
Szóval a héten a hátra dőlös nyári hangulat élvezése előtt még figyeljünk, hogy óhajt-e új aljakat ütni a piac, illetve a holnap kezdődő német ülésre. Ezután, ha itt nem történik semmi a piac jó eséllyel nyugodt vizekre érhet még bő egy hónapig. És nem mintha ebben az évben túl sok politikai-gazdasági döntés született volna a szebb jövő érdekében, de német döntés után már túl sok változásra nem is számíthatunk, hisz a politikusoknak is kell egy kis nyaralás..
Részemről a régi indexshortok és az új Eurusd shortok zárásával várok néhány napot.
Az Audusd-t már csak fél szemmel figyelem, de elég kegyetlenül tapossák éves minimumokra, ott már korábban említettem, hogy poziciót felvenni egyelőre nem szándékozok.
A héten talán kiemelt fontosságú lehet, hogy az olaj 92-93 alá be tud-e esni, mert annak ellenére, hogy régóta emlegetem ezen szintet és a kb. 80-ra mutató céláramat, még mindig nem történt semmi felfelé irányban sem. Érdekes, hogy az elmúlt hetekben a commodity-k halálhírét emlegeti a piac, viszont ebből egyelőre még semmi sem látszik. A héten annyit figyelek, hogy a júniusi főpivot alá vissza tud-e esni (93dollár).
És végül: a német döntés kapcsán a véleményemet már az előző kettő elemzésben leírtam, ismételni nem akarom magam..
És végül: a német döntés kapcsán a véleményemet már az előző kettő elemzésben leírtam, ismételni nem akarom magam..
Mindenkinek jó kereskedést és sok sikert!
2013. június 3., hétfő
SP500 elemzés 2013 június 3-7
A héten érdemes lesz kiemelten óvatosnak lenni az alábbi okok miatt:
1. Törökországban a hétvégén hatalmas tüntetési hullám indult el a kormányzat megszorító intézkedései miatt. A hírzárlat teljes, nyilván nem véletlenül. A mainstream média előszeretettel hallgatja el az ilyen ügyeket, bízva abban, hogy hamarosan úgyis visszaáll a rend. Csakhogy itt érzésem szerint másról van szó. Talán nálunk is jellemző a társadalomra manapság, hogy amikor megmozdulás van mondjuk Budapesten, akkor a tüntető tömeg által érintett útvonalakon a lakók elhatárolódnak a "csürhétől" és bezárkóznak otthonaikba. Így néhány nap elteltével és a média aktív félretájékoztatásával a fellángolások gyorsan kialszanak. A törököknél azonban kicsit más a helyzet, hisz egy eddig talán sosem látott jelenség is társult a forradalmi tömeghez: ugyanis az egész főváros föl-le kapcsolgatta fényeit, hogy így fejezze ki a támogatását a tiltakozáshullámhoz, ha már nincs lehetősége részt venni benne! Arról nem is beszélve, hogy az interneten élőben közvetítik az eseményeket, nyíltan szembe állítva ezzel a valóságot a médiák dezinformációival. Ennek köszönhetően valószínűleg még több embernek fog felnyílni a szeme és nem csak Törökországban. Ugyanezen a hétvégén Németországban globalizációellenes csoportok blokád alá vették az EKB székházát.. De visszakanyarodva egy kicsit a törökökhöz, nem árt tudni, hogy az eddigi év legnagyobb sztárja a török tőzsde volt, ennek viszont valószínűleg egy jó időre vége lehet.
2. A japán tőzsde gyakorlatilag szinte megállás nélkül esik, ami jó példája annak, amiről már hetek óta beszélek: a pénznyomtatás puszta megléte önmagában nem garancia arra, hogy a tőzsde nem tud esni. A jegybankárok alaposan próbára vannak és lesznek is téve, hiszen a hozamok és azon keresztül a állampapírok árfolyama igen zabosan viselkedik, amit már szintén hetek óta mondok. Több nagy nyugdíjalap gigantikus eladásokba kezdett és próbálja átstrukturálni a portfólióját, csakhogy nincsenek könnyű helyzetben, mert a felszabaduló pénzeknek most igen nehéz lesz jó helyet találni, és a végén még képesek lesznek ilyen magas részvényárakon bevásárolni..
3. A harmadik és talán legfontosabb tényező, hogy a német alkotmánybírósági döntés 6 nap múlva várható OMT ügyében június 11-12-én egész pontosan. Az esemény már csak amiatt is hirtelen befektetői fókuszba kerülhet, mivel a múlt héten Merkel oldaláról több olyan nyilatkozat is elhangzott miszerint nem szeretnék, hogy az EKB több joggal legyen felruházva a jelenleginél. Ez már önmagában is utal arra, amit múltkor már szintén említettem: a németek valószínűleg az EU kisegítése ügyében elérték a tűrésküszöbüket. Magyarul ha a tavaly szeptemberi ESM mögé az eddigi 1000mrd eurón túl pénzt kellene elhelyezni (amiben a németek voltak eddig is a legkomolyabb támogatók) az már nem fog olyan könnyen menni..
Érdemes kicsit értékelni és visszatekinteni a 2013-as évből eltelt öt hónapra, hisz a már mostanra kialakult folyamatoknak nagy információ értéke van. Az én visszatekintésemből az alábbi fővonalakat látom kirajzolódni:
Míg a 2012-es év a fejlett piacokon részvény fronton nem volt túl erős, illetve abban az évben a fejlődőkbe is csak "csurrant-cseppent" némi pénz. Addig a 2013-as évben merőben új trend bontakozott ki, hisz az egymással amúgy is erős korrelációban lévő fejlett piacokat vették leginkább, ezzel együtt elhagyatva a feltörekvőket és fejlődőket.
Az idei évet eddig toronymagasan a japánok vezetik, ezt követően az amerikaiak, angolok,németek illetve franciák jönnek. A kérdés az, hogy milyen okokból fakadóan választották ezeket a gazdaságokat a nagy pénzek. Személy szerint úgy ítélem meg a dolgot, hogy a fenti országokban nagyjából egy dolog közös: a pénznyomatás. Ebben a műfajban kiemelten élen jár Japán, Amerika és Anglia. A németek és franciák ilyen szempontból nem jönnek a képbe, de ha azt vesszük hogy ezek az EU magjai, és hogy tulajdonképpen az EKB három éves bankoknak nyújtott hitelén és az ESM-en keresztül itt is zajlik a pénznyomtatás, akkor igen, ők is illenek a képbe. Hisz azt már többször említettem, hogy annak ellenére, hogy még Európa - az eurókötvény és az ehhez tartozó jogrend hiányában - nem hivatalos "pénznyomtató", azért ez a gyakorlatban kicsit másképp van..
A pénznyomda mellé azért a fejlett piacok vételi indokai közé csatlakozik még egy másik fontos elem is, ami nem más mint a HIT. A hit abban, hogy az előre elemzők által diagnosztizált gazdasági lassulás valójában nagyobb növekedést eredményezhet év végére. Ez a hit azonban részemről, az eddig évben látott gazdasági mutatókkal még nem támasztható alá (személyes véleményem csupán, hogy olyan gazdasági teljesítményt árazott előre a piac, amellyel nagyon nagy tévedésbe fog kerülni).
Hisz az amerikai GDP eddig elmaradt a várakozásoktól, hiába a szépen kozmetikázott munkapiaci és ingatlanpiaci adatok. A japánoknál némi növekedés látszik, viszont ez a sosem látott méretű pénzpumpa által okozott "áreltolódásokból" származik inkább, messze vagyunk még attól, hogy ezt tartósnak ítéljük meg. A franciáknál szintén nincs nagy növekedés, sőt náluk látok egyfajta hanyagságot is, ami könnyen feszültségek kialakulásához vezethet a németekkel szemben. Hisz a franciák nem hajlandók eltűrni azokat a negatív kritikákat, amelyekkel olyan "külsős" szakemberek illetik, akik azt állítják, hogy Franciaország nem tesz semmilyen konkrét intézkedést annak ügyében, hogy a gazdaságuk talpra álljon, ha úgy tetszik mindent csak halogat, illetve elvárják, hogy minden hibájuk fölött elnézzen az EU. Márpedig véleményem szerint, ha az EU-nak van jövője ahhoz minimum egy német-francia összefogás kell, hogy létrejöjjön, mert a németeknek is lassan szemet fog szúrni, hogy az EU-n belül egyedül csak ők "dolgoznak", a franciák pedig lusta és hanyag módon csak élősködnek az egész EU-n.
Az OMT fontosságát tekintve pedig nem szeretném ismételni önmagam, hisz az előző hetekben szinte csak erről írtam, ezek továbbra sem árt ha a periférikus látásunkon belül maradnak. Ezen túl sokat rágódni egyelőre nem kell, szerintem elég, ha az Eurusd és az euró-index árfolyamán keresztül csak bizonyos szintek elhagyása után kezdjük az aggódást, illetve teszünk konkrét kereskedési lépéseket.
Az Eurusd annak ellenére, hogy az árfolyam a "szokásos" pár heti sávban tanyázik, még önmagában nem jelent túl sokat, viszont ha hozzávesszük az igencsak bullos kinézetű euró-indexet, akkor könnyen észrevehető, hogy bizony mérföldkőnél van az árfolyam, aminek eredményeként már a napokban eldőlhet egy hosszabb trend léte, vagy nem léte. Éppen ezért érdemes több időintervallumon is vizsgálni az euró-indexet:
Nagy bontásban jól látszik az alapvetően bullos zászlószerű kinézet, amely pont egy fontos mozgóátlagcsoport alól próbál meg "felszabadulni".
Ám, ha vettünk egy pillantást kisebb idősíkokra, akkor valami gyanússá válhat: hisz az árfolyam az elmúlt 10 napban többször került olyan helyzetbe, ahonnan egy sikeres kitörést végre lehetne hajtani. Valami miatt azonban ezek a kísérletek mind kudarcba fulladtak, melyek egyelőre csak gyanúsak. Ugyanis az eddigi álkitöréseket nem követte letörés, ami könnyen összejöhet. Részemről ez a kritikus szint ahonnan hatalmas tér nyílna meg lefelé az a május 23-dikai alj: 185,84. Egy kicsit távolabbi, és egyben short szempontjából kevesebb kockázatot tartalmazó szint a május 17-dikei 184,8 is azonosítható kritikus szintként, ahonnan az eurusd esése is felgyorsulhat majd. Az euró-index kitörését pedig az eddig elmúlt 10 napban látott maximumok egyértelmű meghaladása jelentené.
Mindenkinek jó kereskedést, a bejegyzés még ma frissülni fog néhány ábrával és magyarázattal!
1. Törökországban a hétvégén hatalmas tüntetési hullám indult el a kormányzat megszorító intézkedései miatt. A hírzárlat teljes, nyilván nem véletlenül. A mainstream média előszeretettel hallgatja el az ilyen ügyeket, bízva abban, hogy hamarosan úgyis visszaáll a rend. Csakhogy itt érzésem szerint másról van szó. Talán nálunk is jellemző a társadalomra manapság, hogy amikor megmozdulás van mondjuk Budapesten, akkor a tüntető tömeg által érintett útvonalakon a lakók elhatárolódnak a "csürhétől" és bezárkóznak otthonaikba. Így néhány nap elteltével és a média aktív félretájékoztatásával a fellángolások gyorsan kialszanak. A törököknél azonban kicsit más a helyzet, hisz egy eddig talán sosem látott jelenség is társult a forradalmi tömeghez: ugyanis az egész főváros föl-le kapcsolgatta fényeit, hogy így fejezze ki a támogatását a tiltakozáshullámhoz, ha már nincs lehetősége részt venni benne! Arról nem is beszélve, hogy az interneten élőben közvetítik az eseményeket, nyíltan szembe állítva ezzel a valóságot a médiák dezinformációival. Ennek köszönhetően valószínűleg még több embernek fog felnyílni a szeme és nem csak Törökországban. Ugyanezen a hétvégén Németországban globalizációellenes csoportok blokád alá vették az EKB székházát.. De visszakanyarodva egy kicsit a törökökhöz, nem árt tudni, hogy az eddigi év legnagyobb sztárja a török tőzsde volt, ennek viszont valószínűleg egy jó időre vége lehet.
2. A japán tőzsde gyakorlatilag szinte megállás nélkül esik, ami jó példája annak, amiről már hetek óta beszélek: a pénznyomtatás puszta megléte önmagában nem garancia arra, hogy a tőzsde nem tud esni. A jegybankárok alaposan próbára vannak és lesznek is téve, hiszen a hozamok és azon keresztül a állampapírok árfolyama igen zabosan viselkedik, amit már szintén hetek óta mondok. Több nagy nyugdíjalap gigantikus eladásokba kezdett és próbálja átstrukturálni a portfólióját, csakhogy nincsenek könnyű helyzetben, mert a felszabaduló pénzeknek most igen nehéz lesz jó helyet találni, és a végén még képesek lesznek ilyen magas részvényárakon bevásárolni..
3. A harmadik és talán legfontosabb tényező, hogy a német alkotmánybírósági döntés 6 nap múlva várható OMT ügyében június 11-12-én egész pontosan. Az esemény már csak amiatt is hirtelen befektetői fókuszba kerülhet, mivel a múlt héten Merkel oldaláról több olyan nyilatkozat is elhangzott miszerint nem szeretnék, hogy az EKB több joggal legyen felruházva a jelenleginél. Ez már önmagában is utal arra, amit múltkor már szintén említettem: a németek valószínűleg az EU kisegítése ügyében elérték a tűrésküszöbüket. Magyarul ha a tavaly szeptemberi ESM mögé az eddigi 1000mrd eurón túl pénzt kellene elhelyezni (amiben a németek voltak eddig is a legkomolyabb támogatók) az már nem fog olyan könnyen menni..
Érdemes kicsit értékelni és visszatekinteni a 2013-as évből eltelt öt hónapra, hisz a már mostanra kialakult folyamatoknak nagy információ értéke van. Az én visszatekintésemből az alábbi fővonalakat látom kirajzolódni:
Míg a 2012-es év a fejlett piacokon részvény fronton nem volt túl erős, illetve abban az évben a fejlődőkbe is csak "csurrant-cseppent" némi pénz. Addig a 2013-as évben merőben új trend bontakozott ki, hisz az egymással amúgy is erős korrelációban lévő fejlett piacokat vették leginkább, ezzel együtt elhagyatva a feltörekvőket és fejlődőket.
Az idei évet eddig toronymagasan a japánok vezetik, ezt követően az amerikaiak, angolok,németek illetve franciák jönnek. A kérdés az, hogy milyen okokból fakadóan választották ezeket a gazdaságokat a nagy pénzek. Személy szerint úgy ítélem meg a dolgot, hogy a fenti országokban nagyjából egy dolog közös: a pénznyomatás. Ebben a műfajban kiemelten élen jár Japán, Amerika és Anglia. A németek és franciák ilyen szempontból nem jönnek a képbe, de ha azt vesszük hogy ezek az EU magjai, és hogy tulajdonképpen az EKB három éves bankoknak nyújtott hitelén és az ESM-en keresztül itt is zajlik a pénznyomtatás, akkor igen, ők is illenek a képbe. Hisz azt már többször említettem, hogy annak ellenére, hogy még Európa - az eurókötvény és az ehhez tartozó jogrend hiányában - nem hivatalos "pénznyomtató", azért ez a gyakorlatban kicsit másképp van..
A pénznyomda mellé azért a fejlett piacok vételi indokai közé csatlakozik még egy másik fontos elem is, ami nem más mint a HIT. A hit abban, hogy az előre elemzők által diagnosztizált gazdasági lassulás valójában nagyobb növekedést eredményezhet év végére. Ez a hit azonban részemről, az eddig évben látott gazdasági mutatókkal még nem támasztható alá (személyes véleményem csupán, hogy olyan gazdasági teljesítményt árazott előre a piac, amellyel nagyon nagy tévedésbe fog kerülni).
Hisz az amerikai GDP eddig elmaradt a várakozásoktól, hiába a szépen kozmetikázott munkapiaci és ingatlanpiaci adatok. A japánoknál némi növekedés látszik, viszont ez a sosem látott méretű pénzpumpa által okozott "áreltolódásokból" származik inkább, messze vagyunk még attól, hogy ezt tartósnak ítéljük meg. A franciáknál szintén nincs nagy növekedés, sőt náluk látok egyfajta hanyagságot is, ami könnyen feszültségek kialakulásához vezethet a németekkel szemben. Hisz a franciák nem hajlandók eltűrni azokat a negatív kritikákat, amelyekkel olyan "külsős" szakemberek illetik, akik azt állítják, hogy Franciaország nem tesz semmilyen konkrét intézkedést annak ügyében, hogy a gazdaságuk talpra álljon, ha úgy tetszik mindent csak halogat, illetve elvárják, hogy minden hibájuk fölött elnézzen az EU. Márpedig véleményem szerint, ha az EU-nak van jövője ahhoz minimum egy német-francia összefogás kell, hogy létrejöjjön, mert a németeknek is lassan szemet fog szúrni, hogy az EU-n belül egyedül csak ők "dolgoznak", a franciák pedig lusta és hanyag módon csak élősködnek az egész EU-n.
Az OMT fontosságát tekintve pedig nem szeretném ismételni önmagam, hisz az előző hetekben szinte csak erről írtam, ezek továbbra sem árt ha a periférikus látásunkon belül maradnak. Ezen túl sokat rágódni egyelőre nem kell, szerintem elég, ha az Eurusd és az euró-index árfolyamán keresztül csak bizonyos szintek elhagyása után kezdjük az aggódást, illetve teszünk konkrét kereskedési lépéseket.
Az Eurusd annak ellenére, hogy az árfolyam a "szokásos" pár heti sávban tanyázik, még önmagában nem jelent túl sokat, viszont ha hozzávesszük az igencsak bullos kinézetű euró-indexet, akkor könnyen észrevehető, hogy bizony mérföldkőnél van az árfolyam, aminek eredményeként már a napokban eldőlhet egy hosszabb trend léte, vagy nem léte. Éppen ezért érdemes több időintervallumon is vizsgálni az euró-indexet:
Nagy bontásban jól látszik az alapvetően bullos zászlószerű kinézet, amely pont egy fontos mozgóátlagcsoport alól próbál meg "felszabadulni".
Ám, ha vettünk egy pillantást kisebb idősíkokra, akkor valami gyanússá válhat: hisz az árfolyam az elmúlt 10 napban többször került olyan helyzetbe, ahonnan egy sikeres kitörést végre lehetne hajtani. Valami miatt azonban ezek a kísérletek mind kudarcba fulladtak, melyek egyelőre csak gyanúsak. Ugyanis az eddigi álkitöréseket nem követte letörés, ami könnyen összejöhet. Részemről ez a kritikus szint ahonnan hatalmas tér nyílna meg lefelé az a május 23-dikai alj: 185,84. Egy kicsit távolabbi, és egyben short szempontjából kevesebb kockázatot tartalmazó szint a május 17-dikei 184,8 is azonosítható kritikus szintként, ahonnan az eurusd esése is felgyorsulhat majd. Az euró-index kitörését pedig az eddig elmúlt 10 napban látott maximumok egyértelmű meghaladása jelentené.
Mindenkinek jó kereskedést, a bejegyzés még ma frissülni fog néhány ábrával és magyarázattal!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)