Az elmúlt héten végre összeállni látszanak azon dolgok, melyekre már 3 hónapja várok. Nevezetesen Audusd alá tudott bukni az 1,0350-nek, majd jól érezhetően alulról tesztelgetve azt ismét alábukott. Az olaj a 92dolláros letörési ponttal szintén gyorsan elbánt, majd a következő 89-es célszámot is kipipálta. A hét főellensége a 86 körüli 2012-es alj lesz. Ezt figyeljük, illetve inkább azt, hogy se az olaj ne térjen már vissza 92-ig, se pedig az Audusd 1,0350 fölé, a rézzel eddig sem volt gond, szerintem most sem lesz. Bár nem képezte figyelmünk tárgyát az arany és az ezüst a piacokra vonatkozóan, azért intő és súlyos jelnek tekintem, hogy a külön cikkben emlegetett 1500 dolláros céláron kialakuló lehetséges bull-setupot szétlőtte. Értem ez alatt, hogy ha az valóban egy szép alakzat lett volna 2000-re mutatóan, akkor az 1500-hoz való ragaszkodását ki kellett volna, hogy fejezze felénk, ebben még egy rapid 1450-ig tartó rövid esés is belefért volna, mivel azonban ezen a számon is úgy ment át mint kés a vajon, ezért a bull-setup elvetve, ami nem jelenti azt feltétlen, hogy már nem lehet 2000, csak nem látok plusz technikai okot rá, márpedig ez fontos lenne, hisz óva intek mindenkit attól, hogy az aranyat mindenféle fundamentális maszlaggal indokolva vásárolja. Szerintem ez az éra már rég lecsengett. Mindenki kívülről fújja már vagy 1,5 éve, hogy nagy infláció lesz, aranyat kell venni.. A most előállt helyzetről röviden az a véleményem, hogy 1250 környékén még talán érdekes is lehet az arany, de ez még odébb van. A lényeg, hogy nem gondolom, hogy vad pattanásba majd robogásba váltana. Külön elgondolkodtató, hogy a héten egy újabb ország jelezte Németország mellett, hogy haza akarja hozni az Usa-ban tárolt aranykészleteiket. Ez az ország pedig nem más, mint Svájc. Rossz előjel ez, de nem is tőzsdei, hanem gazdasági és társadalmi szempontból. Hisz ezzel együtt már két olyan jelünk van, ami a nagyobb háborúkat megelőzi:
1. az Usa-ban korlátozzák a fegyvertartást. Magyarul a nép kezéből kiveszik a fegyvert. Pont mint az előző világháborúkat megelőzően.
2. Az országok magukhoz rendelik az aranykészletüket. Megjegyezném, hogy ha elszabadul a pokol, akkor előfordulhat, hogy szinte csak ezzel tudnak majd fizetni. Lásd Németország a 2. vh. Utáni újjáépítését nagy aranytartalékainak köszönhette.
De visszatérve a piacokhoz. Pénteken jeleztem, hogy figyeljük a Nikkei határidőt, mert egy igen látványos bullos alakzatból próbál kitörni, melynek célára kereken 14.000 lehet. Ez a 61%-os Fibo-szintje a 2007-es tetők és a 2009-es aljakról számítva. Még mielőtt azonban előre elkönyvelnénk a 14.000-et figyeljünk hétfőn és kedden, hogy ez a pénteki kitörésnek látszó valami egyáltalán meg tud-e maradni, mert ha már hétfőn befordítják 2% körüli mínuszba, akkor nagy esés kezdődhet a világ szinte összes piacán. Ezzel együtt a jenek is felfelé próbálkoztak, de a 100-as Usdjpy csak nem akart eddig összejönni.
A G20-as találkozónak érdemi eredménye szerintem nem volt. Finoman célozgattak itt-ott a pénznyomtató országok galád vagy nem galád tetteire. Hogy miért mondom ezt? Azért mert már nem tudom, hogy mi is számít jónak, ha nyomtat valaki, mint a japánok, akiknél ennek kapcsán beindult a gazdasági csodavárás, vagy ha nem nyomtat valaki, annak megfelelően, ahogy a pár héttel ezelőtti G-s találkozón már cserkész-becsszóra ezt mindenki megígérte.
A hét második feladatának az Eurusd határozott elindulását tekintem, az 1,2700 még mindig elsődleges prioritású célár. Ehhez azonban vissza kell küzdenie magát az 1,2940 és az 1,2900-ás zóna alá, hisz itt igen vastag mozgóátlag-gócok és egy főpivot is várja még az árfolyamot. Hiába láthattunk a héten látványos Eurusd futamokat, próbálkozásokat felfelé 1,31-1,32 fölé, a gravitáció erősebbnek bizonyult, arról nem is beszélve, hogy bár a hét elején az Eurusd a magabiztos kitörés látványával kápráztatott mindenkit, addig az Usd-index közel sem sebződött olyan módon, hogy az Eurusd kitörést „bevegyük”. A stooq-s usd-indexnél továbbra is él a 63,50-es célár, mely január óta érvényben van.
Kitérve az indexekre a múlt hét második felében igencsak megkavarták a lapokat a fiúk, hisz a csütörtök esti Google-IBM jelentés után már jeleztem is, hogy itt pénteken érdekes indexmozgások lehetnek. Ugyanis a Google nagyot jót jelentett, az IBM nagyon rosszat. Az előbbi a Nasdaq, utóbbi a Dow Jones index meghatározó tagja. Jelentős széttartás is produkáltak pénteken: a Nasdaq napi tetőre, a Dow napi aljra tapadva. Az IBM 8%-os esésére bő 8 éve nem volt példa ilyen rövid idő alatt. Hogy miért fontos ez? Ne felejtsük, hogy bár a december óta jelzett IBM duplatető alaposan megtréfált minket, még mindig ott hagyott egy ennél is sokatmondóbb setupot, ami nem más, mint az IBM ciklusok szerinti rajza..
Röviden szólva annak lényege a következő volt és még most is él természetesen: az IBM 2013-ban ütött csúcsa a ciklusok alapján nagy eséllyel bő 10 évig csúcs is fog maradni. Hogy hol is jelölheti ki pontosan ezt a csúcsot arra csak becslésem volt eddig is: 210-212 környékén (3 egykori nagy rallyjának duplikált Fibo-vonalai estek közösen erre a pontra.) Az a tény, hogy egy 8 éve nem látott eséssel indított további intő jel, hogy a tetejét valószínűleg már láttuk, és mivel ez a legnagyobb Dow Jones komponens így valószínűleg ő sem lesz már ennél feljebb az idén. Ezt a régebbi bejegyzést, illetve a chartokat tanulmányozzuk újra:
Röviden szólva annak lényege a következő volt és még most is él természetesen: az IBM 2013-ban ütött csúcsa a ciklusok alapján nagy eséllyel bő 10 évig csúcs is fog maradni. Hogy hol is jelölheti ki pontosan ezt a csúcsot arra csak becslésem volt eddig is: 210-212 környékén (3 egykori nagy rallyjának duplikált Fibo-vonalai estek közösen erre a pontra.) Az a tény, hogy egy 8 éve nem látott eséssel indított további intő jel, hogy a tetejét valószínűleg már láttuk, és mivel ez a legnagyobb Dow Jones komponens így valószínűleg ő sem lesz már ennél feljebb az idén. Ezt a régebbi bejegyzést, illetve a chartokat tanulmányozzuk újra:
A harmadik figyelendő dolog a hétre a JP-Morgan fej-válla, hisz a jobb váll kiformálódott a múlt héten, és jelenleg az általam nyakvonalnak belőtt 46,50-en ül. Ezt már érintette is, viszont kell látnunk tőle egy határozott alázárást lehetőleg ellenmozdulat nélkül. És ennek a héten be is kellene következnie, hisz 5 nap csúszással az alakzat elkezdhet szétesni.
Az európai indexekkel nem volt gondunk az elmúlt hetekben ott további súlyos eséseket várok. Egy viszonyítási alapot emelnék ki, amit már korábban is mondtam ez pedig a CAC 3200-es célára május közepéig, hogy ez a Dax-ra mit jelent nem tudom, de sanszos, hogy 6-ossal kezdődő értékeket.
Nagyon figyeljünk tehát a héten, és próbáljunk felülkerekedni az érzelmi elfogultságon. Gondolok itt arra, hogy már a múlt héten is voltak olyan napok, melyeken több jó és több rossz hírt kellett mérlegelnie a befektetőknek és szummázni, hogy akkor mi legyen. Igenám, de ha a jó és rossz hírek száma nagyjából egyenlő, akkor hajlunk az érzelmi alapon erősebben vágyott oldal felé. Ilyen magasságokban szerintem már nincs értelme ezekkel sodródni. A múlt heti ábrák élnek, a shortjaimat továbbra is őrzöm.
Mindenkinek jó kereskedést és sok sikert!












