Egy kis kitekintő 2013 július 7-19

Néhány gondolat a piaccal kapcsolatban így a nyári szezon derekán:

A majd minden világindexben jól látható május 22-től tartó korrekció június végén befejezettnek tűnik. Gondolom sokakat meglep, többek között engem is, hogy az idén legerősebb amerikai indexek képesek voltak röpke két hét alatt leradírozni az egy hónapos esést. Hogy mire? Jó kérdés, hisz az elmúlt két hétben gyakoriak voltak az olyan típusú kereskedési napok, amikor mondjuk az aznapi makrókból háromból három lett bűn rossz, a piac mégis fittyet hány ezekre. Az elmúlt két hétben a monetáris politikában sem történt változás, hisz az angol folytatják a pénznyomtatást, az EKB a negatív kamat rémével ijesztget, a FED pedig egyelőre semmi konkrétat nem mondott, azon kívül, hogy sokáig nulla közelében maradhatnak a kamatok. Ez utóbbi közleményt érdemes kicsit jobban körüljárni, hisz a múlt hét derekán mindenki az este nyolc körül megjelenő FED közleményre volt kíváncsi, melynek tartalma szerint a jegybankárok fele már szeptemberben elvenné a QE-t. Majd este tíz után felszólt Bernanke, akinek beszédére nem adtam túl sokat, hisz úgy gondoltam, hogy az előző hetek zavaros beszédei után a QE-k elvételével kapcsolatban, itt már jót mondani nem lehet, viszont mégis sikerült, hisz a piac láthatóan megörült a sokáig nulla maradhat a kamat mondatnak, és az egész napi két tizednyi sávból hat tized pluszba lendítette az amerikai határidőket. Ez önmagában szokatlan hisz ekkora mozgás zárás után nagyon ritka, arról nem is beszélve, hogy ez még a másnap hajnali japán kereskedésben is folytatódott valamelyest, hatalmas és rég nem látott emelkedést hozva az Eurusd árfolyamában. Önmagában bosszantónak tartom azt a tényt, hogy a piac egy ilyen gyakorlatilag értelmetlen mondatra ilyen nagy lelkesedéssel reagált. Hisz ha már hetek óta arról van szó, hogy a pénznyomtatást leállítják, melynek már csak a mértéke és időpontja kérdéses, akkor szinte borítékolható az a tény, hogy az állampapírhozamok emelkedő pályára állnak, ha pedig ez így lesz, ahhoz emelkedő jegybanki kamatok is tartoznak. Ne felejtsük el, hogy a kamatokat nem a FED irányítja, ez csak látszatra van így, ugyanis a jegybanki kamat mértéke hosszú távon mindig követi az állampapírhozamokat, melyek elviekben a szabad piac kereslet-kínálat oldalának függvénye. És mivel az elmúlt 4 év pénznyomtatásai során a FED nem tett mást, mint hogy mesterségesen beavatkozott ezen kereslet-kínálatba, így az ő közreműködésük nélkül óriási valószínűsége van annak, hogy visszaállnak a normális viszonyok, hisz ha megnézzük semmi okunk azt feltételezni, hogy az amerikai államháztartás, a költségvetés és az államadósság mérvadó javulást mutatna. Ezt pedig a szabad piac magas hozamokkal kell, hogy árazza. Ha viszont a piac így dönt, akkor a FED-nek sincs más választása, mint hogy emeli a kamatokat.

Na de visszatérve egy kicsit a piacra. Nehéz jót mondani a mostani helyzetet látván, de röviden és tömören azt látom, hogy a piac egy eufórisztikus, kábult állapotban van, ahol mindent beszippantanak és vakon megvesznek. Az amerikai indexek június vége óta tartó emelkedésének szöge, még a májusit is tudta überelni, amely már eleve sokkal meredekebb volt, mint amit 2007-ben tapasztaltunk. És ahogy sokszor mondtam már az idén, szerintem az év elején 2013 teljes egészére prognosztizált lassulás sem fogják alátámasztani az idei számok. Ne feledjük el, hogy a piac általában ennél a lassulásnál nagyobb növekedést áraz. Tehát a csalódás igen nagy lehet majd az év további részében.

Néhány támpont a piachoz:

Úgy gondolom, hogy a nemzetközi piacokon rég nem látott összecsiszolódást látni technikai értelemben. Hogy mire gondolok? Arra, hogy a május 22-dikétől június 24-ig tartó esést vagy korrekciót minden nevezetes index egyszerre érezte meg, viszont az esés majd azt követő emelkedés mértéke már más-más, de egy szép logika mégis kitűnik belőlük:

1. Az év legnagyobb relatív erősséget produkáló amerikai főindexek visszaadták az emelkedés majd 100%-át (Dow,SP), a náluk általában nagyobbat mozgó Nasdaq és Russel2000 pedig vadul bele is pöccintett a májusi csúcsokba. Gondolatban tehát Amerikát tekintsük az első helyezettnek.
2. Nézzük kik vannak a második helyen: Dax, FTSE, CAC, Nikkei és az ausztrál főindex. Ők mindnyájan az esés 61%-áig jutottak csupán és jelen pillanatban is itt billegnek.
3.  A harmadik csoportba leggyengébb Ibex-et tenném, aki csupán az 50%-ig jutott, viszont ő már a fordulat jeleit mutatja erről a szintről. Ide tartozik még érdekes módon, csupán a mértékbeli egyezés miatt a hong-kong-i és a shanghai index

Az elkövetkező napokban ezen szinteket fogom figyelni, és remélem, hogy az indexek nagy része le fog tudni fordulni ezekről a szintekről megcélozva ezáltal az új aljakat. A korábban már mondottak szerint továbbra is figyelem az  IBM 187-es szintje mellett az Eurjpy 128,50-et.